A Professzorok Batthyány Köre 1995. június 3-án jött létre az alábbi felhívás alapján.
“Cím: Felelősségünk tudatában
Téma: A polgári értékrend érvényesítéséért
Professzorok Batthyány Köre
a polgári értékrend érvényesítéséért
“Az erkölcs minden polgártestnek lelke…
Mi hát, ami a magyart emelheti?
Valóban nem más, mint az ész s az erkölcs.”
Berzsenyi
A Professzorok Batthyány Körének tagjai a jövő szakembereinek felelős oktatói. Ez a felelősség kötelez bennünket tudományos kutatásra, ami figyelmünket a jövő felé irányítja. Tudományos eredményeinket tanítványainknak kell folytatni, ahogy mi is szüntelenül újragondoló folytatói vagyunk szellemi elődeink munkásságának. Ezzel egyidejűleg – akárcsak elődeinkét és utódainkét – életünk, munkásságunk feltételrendszerét az a magyar társadalom határozza meg, amelybe beleszülettünk és amelynek tegnapjához ugyanúgy közünk van, ahogy a holnapjához is. Kötelességünk tehát, hogy a társadalom működésére vonatkozó tapasztalatainkat átgondoljuk és a jövőt befolyásoló következtetéseinket nyilvánosságra hozzuk, vitára bocsássuk.
Mindnyájan aggódva tapasztaljuk, hogy a politikai pártok nem találják a válságból kivezető utat. A Professzorok Batthyány Köréhez csatlakozó egyetemi tanárok felajánlják tudásukat, szellemüket, hazai és nemzetközi tekintélyüket a kiútkeresés nehéz feladatához. Szemünk előtt történeti példa lebeg: a török háborúk és bukott szabadságharcok utáni mély válságból a világ változásait felismerő, a magyar hagyományokra építő szellemi erők teremtették meg a polgári Magyarország – hatalmas gazdasági fejlődést hozó – értékrendjét. Természetesen nem kerülték el figyelmünket azok a tényezők, amelyek a polgári értékrend érvényesülését korlátozták és ezzel a XX. századi magyar tragédiák kialakulásához hozzájárultak. Ennek – az elmúlt negyven évben jórészt feledésbe merült – értékrendnek a köztudatba visszaültetéséhez szeretnénk a magunk szakmai tudásával hozzájárulni.
Haszonélvezői voltunk annak a szabadabb szellemnek, ami Magyarországon az elmúlt évtizedekben – minden politikai korlátozás ellenére – kutatásainkat, munkánkat, érvényesülésünket lehetővé tette. Ezért kötelességünk az is, hogy szembenézzünk ennek az időszaknak iszonyú terheivel is:
- Mindenekelőtt hazánk példátlan mértékű külföldi eladósodásának következményeivel. Anélkül, hogy erre vonatkozóan megoldási lehetőségeket találnánk, elképzelhetetlen a gazdasági felemelkedéshez szükséges erőforrások biztosítása.
- Súlyos örökségünk az elavult – és örökölt természeti környezetünket életveszélyesen pusztító – ipar és mezőgazdaság, az épületek és műszaki berendezések sürgős felújításra váró állapota, az akadozó igazságszolgáltatás, a jelentős befektetést kívánó közoktatási, egyetemi, tudományos és művelődési intézményrendszer.
- Örökségünk a sok tekintetben még a környező országokat is felülmúló korrupció, a rendkívüli arányú “fekete” és “szürke” gazdaság, a társadalom nagy arányú közönye a közveszélyes családok esetében, a közhasznú teljesítmények el nem ismerése.
- Örökségünk, hogy a közvélemény irányítói hosszú ideje a tagadás szellemében befolyásolják az erkölcsi értékek, a szabadság fogalmához nélkülözhetetlen kötelességek tudatát.
- Örökségünk nemzeti hagyományaink tudatos elfeledtetése.
- Örökségünk a művelődés felemelő erejébe vetett hit elvesztése.
- Örökségünk a szellemi eredmények végzetes lebecsülése.
- Felelősségünk tudatában meg kell vizsgálnunk, hogyan fordíthatjuk helyes irányba a politika jelenlegi törekvéseit.
Felajánljuk a polgári Magyarország megteremtését és berendezését céljuknak tekintő politikai pártok vezetőinek tudásunkat, tapasztalatainkat, a közös gondolkodás lehetőségét.
Felajánljuk felelősségteljes erkölcsi támogatásunkat ahhoz, hogy az alapvető változtatások elveit és gyakorlatát hitelesen meghirdetni képes politikusok kiválaszthatók legyenek; hogy a következő kormány szilárd erkölcsi öntudattal, megbízható helyzetismerettel, céltudatosan meghatározott elképzelésekkel, megfelelő szakemberek tevékeny, áldozatkész közreműködésével alakulhasson meg.
Ennek érdekében rendszeresen és alkalomszerűen összegyűlünk, hogy választ keressünk a hazai és nemzetközi politikában felmerülő kérdésekre. Megvitassuk a polgári pártok véleményét, elképzeléseit, terveit.
Célunk, hogy a napi gondok kihívásaira hosszabb távon beérő változások elindításával tudjunk válaszolni. Meg vagyunk győződve, hogy a polgári értékek érvényesítésével az erkölcsi, szellemi erők bekapcsolásával mozgósítani tudjuk azokat a tudományos eredményeket és szakismereteket, amelyekkel a gazdasági fejlődés elindítható és kiteljesíthető.
Polgári értéknek tekintjük azt a gondolatot, hogy az egyéni szabadság csak a közérdek magasabb rendű fogalmának keretében érvényesülhet.
Polgári értéknek tekintjük a közérdek szempontjából mérlegelt teljesítmények elismerését.
Polgári értéknek tekintjük a szerves fejlődés elvét, a múlt eredményeinek a jövő szolgálatába állítását.
Polgári értéknek tekintjük a gyengébbek, elesettek, szegények, hátrányos helyzetbe születettek, önhibájukon kívül bajba jutottak társadalmi támogatásának keresztény kötelességét.
Budapest, 1995. június 3. “
A Kör célja az, hogy a polgári értékrendet magukénak valló, ezen értékrend érvényesítéséért tenni akaró egyetemi tanárok közös munkájának keretet biztosítson, hogy a jelen kihívásaira hosszabb távon is érvényes megoldásokat keresve hozzájáruljon a nemzet szellemi energiáinak mozgósításához, és ezzel előmozdítsa erkölcsi és gazdasági felemelkedését. Ennek érdekében a Kör tagjai rendszeresen és alkalomszerűen összegyűlnek, hogy választ keressenek a hazai és a nemzetközi közéletben felmerülő, a jövőt befolyásoló kérdésekre, és az így kialakított véleményüket, következtetéseiket nyilvánosságra hozzák. A Kör, tagjainak tekintélyét, tudását és tapasztalatait felhasználva, szakmai és erkölcsi támogatást ajánl a polgári Magyarország megteremtését céljuknak tekintő, és azt hitelesen meghirdetni képes politikai pártoknak és politikusoknak.
Jogállás: a Kör a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával működő független egyesület.
Tagok: magyarországi és külföldi magyar egyetemi tanárok, és egyetemi tanári rangú kutatók (például a Magyar Tudományos Akadémia tagjai és doktorai). Csatlakozni 3 egyesületi tag ajánlása alapján lehet.
