Professzorok Batthyány Köre

a polgári értékrend érvényesítéséért

"Az erkölcs minden polgártestnek lelke...
Mi hát, ami a magyart emelheti?
Valóban nem más, mint az ész s az erkölcs."

Berzsenyi

A Professzorok Batthyány Körének tagjai a jövő szakembereinek felelős oktatói. Ez a felelősség kötelez bennünket tudományos kutatásra, ami figyelmünket a jövő felé irányítja. Tudományos eredményeinket tanítványainknak kell folytatni, ahogy mi is szüntelenül újragondoló folytatói vagyunk szellemi elődeink munkásságának. Ezzel egyidejűleg - akárcsak elődeinkét és utódainkét - életünk, munkásságunk feltételrendszerét az a magyar társadalom határozza meg, amelybe beleszülettünk és amelynek tegnapjához ugyanúgy közünk van, ahogy a holnapjához is. Kötelességünk tehát, hogy a társadalom működésére vonatkozó tapasztalatainkat átgondoljuk és a jövőt befolyásoló következtetéseinket nyilvánosságra hozzuk, vitára bocsássuk.

Mindnyájan aggódva tapasztaljuk, hogy a politikai pártok nem találják a válságból kivezető utat. A Professzorok Batthyány Köréhez csatlakozó egyetemi tanárok felajánlják tudásukat, szellemüket, hazai és nemzetközi tekintélyüket a kiútkeresés nehéz feladatához. Szemünk előtt történeti példa lebeg: a török háborúk és bukott szabadságharcok utáni mély válságból a világ változásait felismerő, a magyar hagyományokra építő szellemi erők teremtették meg a polgári Magyarország - hatalmas gazdasági fejlődést hozó - értékrendjét. Természetesen nem kerülték el figyelmünket azok a tényezők, amelyek a polgári értékrend érvényesülését korlátozták és ezzel a XX. századi magyar tragédiák kialakulásához hozzájárultak. Ennek - az elmúlt negyven évben jórészt feledésbe merült - értékrendnek a köztudatba visszaültetéséhez szeretnénk a magunk szakmai tudásával hozzájárulni.

Haszonélvezői voltunk annak a szabadabb szellemnek, ami Magyarországon az elmúlt évtizedekben - minden politikai korlátozás ellenére - kutatásainkat, munkánkat, érvényesülésünket lehetővé tette. Ezért kötelességünk az is, hogy szembenézzünk ennek az időszaknak iszonyú terheivel is:

• Mindenekelőtt hazánk példátlan mértékű külföldi eladósodásának következményeivel. Anélkül, hogy erre vonatkozóan megoldási lehetőségeket találnánk, elképzelhetetlen a gazdasági felemelkedéshez szükséges erőforrások biztosítása.
  
  
• Súlyos örökségünk az elavult - és örökölt természeti környezetünket életveszélyesen pusztító - ipar és mezőgazdaság, az épületek és műszaki berendezések sürgős felújításra váró állapota, az akadozó igazságszolgáltatás, a jelentős befektetést kívánó közoktatási, egyetemi, tudományos és művelődési intézményrendszer.
  
  
• Örökségünk a sok tekintetben még a környező országokat is felülmúló korrupció, a rendkívüli arányú "fekete" és "szürke" gazdaság, a társadalom nagy arányú közönye a közveszélyes családok esetében, a közhasznú teljesítmények el nem ismerése.
  
  
• Örökségünk, hogy a közvélemény irányítói hosszú ideje a tagadás szellemében befolyásolják az erkölcsi értékek, a szabadság fogalmához nélkülözhetetlen kötelességek tudatát.
  
• Örökségünk nemzeti hagyományaink tudatos elfeledtetése.
  
  
• Örökségünk a művelődés felemelő erejébe vetett hit elvesztése.
  
  
• Örökségünk a szellemi eredmények végzetes lebecsülése.
  
  
• Felelősségünk tudatában meg kell vizsgálnunk, hogyan fordíthatjuk helyes irányba a politika jelenlegi törekvéseit.

Felajánljuk a polgári Magyarország megteremtését és berendezését céljuknak tekintő politikai pártok vezetőinek tudásunkat, tapasztalatainkat, a közös gondolkodás lehetőségét.

Felajánljuk felelősségteljes erkölcsi támogatásunkat ahhoz, hogy az alapvető változtatások elveit és gyakorlatát hitelesen meghirdetni képes politikusok kiválaszthatók legyenek; hogy a következő kormány szilárd erkölcsi öntudattal, megbízható helyzetismerettel, céltudatosan meghatározott elképzelésekkel, megfelelő szakemberek tevékeny, áldozatkész közreműködésével alakulhasson meg.

Ennek érdekében rendszeresen és alkalomszerűen összegyűlünk, hogy választ keressünk a hazai és nemzetközi politikában felmerülő kérdésekre. Megvitassuk a polgári pártok véleményét, elképzeléseit, terveit.

Célunk, hogy a napi gondok kihívásaira hosszabb távon beérő változások elindításával tudjunk válaszolni. Meg vagyunk győződve, hogy a polgári értékek érvényesítésével az erkölcsi, szellemi erők bekapcsolásával mozgósítani tudjuk azokat a tudományos eredményeket és szakismereteket, amelyekkel a gazdasági fejlődés elindítható és kiteljesíthető.

Polgári értéknek tekintjük azt a gondolatot, hogy az egyéni szabadság csak a közérdek magasabb rendű fogalmának keretében érvényesülhet.

Polgári értéknek tekintjük a közérdek szempontjából mérlegelt teljesítmények elismerését.

Polgári értéknek tekintjük a szerves fejlődés elvét, a múlt eredményeinek a jövő szolgálatába állítását.

Polgári értéknek tekintjük a gyengébbek, elesettek, szegények, hátrányos helyzetbe születettek, önhibájukon kívül bajba jutottak társadalmi támogatásának keresztény kötelességét.

Budapest, 1995. június 3.