Alapszabály

A Professzorok Batthyány Köre egyesületi alapszabálya

Általános rendelkezések

1.

1.1 Az egyesület neve: Professzorok Batthyány Köre, rövidítve: PBK (a továbbiakban: Egyesület).

1.2 Az Egyesület székhelye: 1067 Budapest, Eötvös utca 24.

1.3 Az Egyesület működése az ország egész területére kiterjed.

1.4 Az Egyesület tagdíjakból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból fedezi kiadásait.

1.5 Az Egyesület nonprofit szervezet, mely bevételeit kizárólag céljainak megvalósítására fordítja.

Az Egyesület célja

2.

2.1 Az Egyesület a polgári értékrendet magáénak valló, ezen értékrend érvényesítéséért tenni akaró egyetemi tanárok és egyetemi tanár rangú kutatók (a Magyar Tudományos Akadémia tagjai vagy doktorai) által létrehozott jogi személy, mely a magyar társadalom problémáira távlatos megoldásokat keresve hozzá kíván járulni a nemzet szellemi energiáinak mozgósításához a nemzet erkölcsi, kulturális, szociális és gazdasági felemelkedése érdekében. Az Egyesület tagjai hisznek a hagyományos polgári erkölcs alapján álló, becsületes és igazmondó közélet lehetőségében, és azt vallják, hogy a nemzet és az egyének felemelkedéséhez a család megerősítése nélkülözhetetlen. Elősegítik a nemzeti múltat és annak tanulságait ismerő, szabad, tudatos polgárok társadalmának létrejöttét Magyarországon.

2.2 Tagjainak tekintélyét, tudását és tapasztalatait felhasználva, az Egyesület elő akarja mozdítani a polgári Magyarország ügyét hitelesen képviselő civil szervezetek összefogását és terjeszteni akarja eszméit a magyar társadalomban, különösen az ifjú nemzedék körében. Tehetséggondozást végez az egyetemi ifjúság körében, különös figyelemmel a fogékony hallgatókra.

2.3 Az Egyesület élni kíván a civil szervezeteket megillető jogokkal (képviselet kuratóriumokban, egyeztető grémiumokban, stb.).

2.4 Az Egyesület nyilvános és zártkörű előadásokat szervez esetenként külső szakértők, közéleti személyiségek, szakpolitikusok meghívásával, valamint szellemi műhelyeket hoz létre főleg kulturális, tudomány- és oktatáspolitikai elképzeléseinek, javaslatainak kialakítására, bemutatására, megvitatására és terjesztésére. Választ keres a jövőt érintő társadalmi kérdésekre, és véleményét, következtetéseit nyilvánosságra hozhatja.

Az egyesületi tagság keletkezése, megszűnése

3.

3.1 Az Egyesület tagja lehet minden magyarországi és külföldi magyar egyetemi tanár és egyetemi tanár rangú kutató (a Magyar Tudományos Akadémia tagja vagy doktora), aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve elfogadja, az Egyesület elveivel, célkitűzéseivel egyetért, ereje szerint közreműködést vállal az egyesületi célok megvalósításában, vállalja a rendszeres tagdíjfizetést, és ezekről írásban nyilatkozatot tesz.

3.2 A tagfelvételről az Elnökség dönt. Új tagokra az Egyesület tagjai tehetnek javaslatot. Az Egyesület legalább három tagja által írásban konkrétumokkal alátámasztva ajánlottak nevét és önéletrajzát az Elnökség az Egyesület tagjai között nyilvánosságra hozza, hogy a tagok esetleges ellenzésüket az Elnökségnek megírhassák. Az Elnökség elsősorban a tagok véleményét alapul véve hozza meg döntését a felvételről vagy elutasításról. Elutasító határozatát csak a három ajánlóval közli. Ha az Elnökség a felvétel mellett dönt, úgy a jelöltet és az ajánlókat erről írásban értesíti. A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat elfogadásával jön létre azzal, hogy a jelölt teljes jogú taggá azt követően válik, hogy az értesítés átvételét követő egy hónapon belül belépési nyilatkozatát, kitöltött adatlapját és arcképét (a tablóba való beillesztés céljából) eljuttatja az Elnökségnek, és az évi tagdíját befizette. A tagfelvételről szóló határozatot annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

3.3 Az egyesületi tagság a tag halálával, kilépésével, kizárásával vagy a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával szűnik meg. A tagsági viszony a tag halála esetén a halál napján, kilépés esetén a kilépési nyilatkozatnak az Elnökséghez való megérkezése napján, kizárás esetében a kizárásról szóló döntés napján, az egyesület általi felmondás esetében a felmondásról szóló döntés napján szűnik meg.

3.3.1. Az Egyesület bármely tagja bármikor, indoklás nélkül jogosult kilépni, azaz tagsági jogviszonyát az Elnöséghez intézett írásbeli nyilatkozattal megszüntetni.

3.3.2. (1) Az Elnökség a közgyűlés által átadott jogkörrel nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel jogosult kizárni az egyesület tagjai közül az olyan tagot,

  1. d) akinek tevékenysége az Alapszabályba ütközik, jelen Alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatait súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít,
  2. d) akinek tevékenysége ellentétes az Egyesület céljaival, vagy egyébként veszélezteti az Egyesület céljainak megvalósulását, sérti az Egyesület jó hírét.

(2) A kizárásról indoklással ellátott írásbeli határozatban határoz az Elnökség.

(3) A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményyezésére az Etikai Bizottság javaslatát követően az Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség kizárással foglalkozó ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathoztalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással el kell látni, a indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tények és bizonyítékok felsorolását, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag az Elnökség határozatával szemben – a kizárásról szóló határozat kézhezvételét követő – 15 napon belül írásban jogorvoslattal fordulhat a közgyűléshez. A határidőben beadott fellebbezést az Elnökség köteles a soron következő közgyűlésen napirendre előterjeszteni.

3.3.3. Ha egy tag az Alapszabály az egyesületi tagságnak az Alapszabályban megfogalmazott feltételeit nem teljesíti, az Egyesület a tagi jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület Elnöksége dönt. Felmondási oknak minősülhet, ha a tag felszólítás ellenére az éves tagdíjfizetési kötelezettségének két további éven belül nem tesz eleget. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tagsági jogviszony csak akkor mondható fel, ha legalább két évi mulasztás elteltét követően az Elnökség a tagot írásban – igazolható módon, póthatáridő kitűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a felmondásra való figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, és ez a felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. A tag tartozásának megfizetése esetén kérheti ismételt felvételét az Egyesület tagjai közé az új tag felvételére vonatkozó eljárás szabályai szerint. Az Elnökség határozatával szemben a tag – a felmondásról szóló határozat kézhezvételét követő – 15 napon belül írásban jogorvoslattal fordulhat a közgyűléshez. A határidőben beadott fellebbezést az Elnökség köteles a soron következő közgyűlésen napirendre előterjeszteni. A közgyűlés újabb eljárás lefolytatását követően dönt a tagsági jogviszony felmondásáról. Az eljárásról értesíteni kell az érintett tagot, és lehetőséget kell adni neki védekezésének előadására. Ha a közgyűlés a tagsági jogviszony felmondásáról dönt, a határozatot annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban igazolható módon is közli az érintett taggal. A felmondást kimondó határozathoz indokolást kell csatolni. A közgyűlés döntését követően a döntéssel szemben a szervezeten belüli jogorvoslatnak helye nincs, a tag azonban bírósághoz fordulhat.

A tagok jogai és kötelezettségei

4.

4.1 Az Egyesület tagjai jogosultak az Egyesület tevékenységében részt venni, az Egyesület irataiba betekinteni, a közgyűlésen részt venni. A közgyűlésen a tagok jogosultak szavazati jogot gyakorolni. A közgyűlésen minden szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik. A tagok a közgyűlésen a szavazati jogukat meghatalmazott, szintén egyesületi tag képviselőjük útján is gyakorolhatják. A képviselő részére adott meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén át kell adni. A tagok tisztségviselőt választhatnak és tisztségviselővé választhatók, amennyiben velük szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

4.2 Az Egyesület tagjai a közgyűlés rendjének rendjének megfelelően felszólalhatnak, kérdéseket tehenek fel, észrevételeket tehetnek, javaslatokat terjeszthetnek elő, bármely más tag által előterjesztett javaslatokról véleményt mondhatnak.

4.3 Erejéhez mérten minden tag köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósításában, a Közgyűlés által meghatározott konkrét célkitűzések végrehajtásában. A tagok nem veszélyeztethetik az Egyesület céljainak megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

4.4 Az Egyesület tagja vagyoni hozzájárulásként tagdíjat köteles fizetni, amelynek összegét a Közgyűlés állapítja meg. A tagdíj jelenlegi összege: évi 10.000 Ft, a kizárólag nyugellátásban és ezen kívül csak MTA doktori tiszteletdíjban részesülő tagok esetében: 4.000 Ft. A tagdíjat évente egy összegben, március 31-ig, készpénzbefizetéssel, postai utalvánnyal vagy banki átutalással kell teljesíteni.

4.5 Minden tagnak kötelessége az Egyesület Alapszabályának, a döntéshozó szervek htározatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani, kötelessége továbbá, hogy az Egyesület tervezeteit, dokumentumait, a működésével kapcsolatosan birtokába vagy a tudomására jutó írásokat, információkat bizalmasan kezelje.

4.6 A tag köteles lakcímét, e-mail címét annak megváltozását követő 8 napon belül az Elnökséghez bejelenteni.

Az Egyesület szervei

5.

  1. a) Közgyűlés
  2. b) Területi csoportok
  3. c) Elnökség
  4. d) Felügyelőbizottság
  5. e) Etikai Bizottság

A Közgyűlés

6.

6.1 Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amelyet az Egyesület tagjainak összessége alkot. A Közgyűlést az Elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivényes küldemény, továbbá elektronikus levelezési címre való küldés a visszaigazolásának opciójával. A közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok előzetes álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő figyeleztetést, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a tagság több, mint egynegyedének jelenléte esetén is határozatképes lesz. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az Egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegésztésének tárgyában az Elnökség 2 napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben a döntés meghozatalától számított 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítéséről, az előre nem közölt napirendi kérdésben azonban csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárulnak. Közgyűlést évente legalább egyszer kell tartani. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni, a szükséges intézkedések megtétele céljából,
– ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi
– az Egyesület előreláthatóan nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
– az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyülésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni. Közgyűlést kell továbbá tartani, ha az Elnökség szükségesnek tartja, vagy ha a tagok egyharmada írásban igényli, vagy bíróság rendeli el.

6.2 A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több, mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatal előtt vizsgálni kell. A közgyűlés megnyitását követően meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis a személyesen vagy képviselője által jelen lévő szavazásra jogosult tagok és az aktuális taglétszám arányát. A Közgyűlés elnöke az Egyesület elnöke. Akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti, vagy ha mindketten akadályozva vannak, a Közgyűlés levezető elnököt választ. Levezető elnök vezeti a Közgyűlést olyan napirendi pontok tárgyalásakor is, melyekben az elnök személyében érintett. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően levezető elnököt, valamint jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv-hitelesítő személyt, szükség esetén 2 fős szavazatszámláló bizottságot választ, nyílt szavazással, a jelen levő tagok számának felénél több támogató szavazattal (egyszerű többséggel).

6.3 A Közgyűlés nem nyilvános, azon általában csak az Egyesület tagjai vehetnek részt. Az Egyesület elnöke azonban dönthet úgy, hogy a tagokon kívül más személyt vagy személyeket is meghív tanácskozási joggal. A Közgyűlés a határozatait – az Alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – nyílt szavazással, a jelen levő tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

6.4 A Közgyűlés személyi kérdésekben, valamint ha a tagok közül legalább 5 kéri, titkosan szavaz. Az elnök a szavazás idejére szünetet rendel el, hogy a tagok elkülönülve, befolyásmentesen szavazhassanak. Személyi kérdésekben a tartózkodást “nem” szavazatnak kell tekinteni.

6.5 A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

  1. a) az alapszabály elfogadása és módosítása,
  2. b) a tisztségviselők megválasztása, visszahívása
  3. c) az éves költségvetés elfogadása,
  4. d) az Elnökség által készített éves beszámoló, az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentés elfogadása, figyelembe véve a Felügyelő Bizottság véleményét,
  5. e) a területi csoportok elismerése, a csoportok minimális létszámának meghatározása,
  6. f) az Elnökség döntéseivel szemben az Alapszabály alapján benyújtott fellebbezések elbírálása,
  7. g) az Egyesület más egyeülettel való egyesülésének, szétválásának elhatározása, arról szóló döntés,
  8. h) az Egyesület megszűnésének, feloszlásának kimondása,
  9. i) az éves tagdíj megállapítása.
  10. j) vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztdégviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll,
  11. k) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, tisztségviselőjével, vagy hozzátartozóikkal köt,
  12. l) döntés a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők (Elnökség, elnök) vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérírési igények érvényesítéséről,
  13. m) végelszámoló kijelölése,
  14. n) döntés mindazokban az egyéb kérdésekben, amelyet jogszabály vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal.

6.6 Az alapszabály módosításához a jelen levő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljainak megvalósításához és az Egyesület megszűméséről szóló közgyűlési döntéhez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

6.7 Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a tagok több mint negyedének jelenléte esetén határozatképes, ha az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét a távolmaradás ezen következményére. A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követő 30 napon belüli időpontra kell összehívni, kizárólag az eredeti napirenddel. Ez az időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában, és az eredetileg meghirdetett napon is lehet.

6.8 A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
– akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít,
– akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
– aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
– akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a testületnek nem tagja,
– aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy,
– aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

6.9 Az egyesület egészét érintő kérdésekben (például egyesületi nyilatkozatok) a tagság az elnökség határozata alapján a Kör e-mail listáján, vagy egyéb, közvéleményt összesítő internetes felületen elektronikusan is véleményt nyilváníthat. Az előre jelzett ésszerű határidőn belül 10-nél több ellenvélemény új eljárást von maga után; ennél kevesebb, de 3-nál több ellenvélemény esetén az elnökség dönt, 3 vagy kevesebb ellenvélemény esetén a Kör véleményét (például nyilatkozatot) elfogadottnak kell tekinteni.

6.10 A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntések tartalmát, időpontját, és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számait. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és a tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban közli.

A Területi csoportok

7.

Az Egyesület a működés hatékonyságának növelésére területi csoportokat hozhat létre. A csoportok minimális létszámát a Közgyűlés határozza meg. A csoport megalakulását a Közgyűlés fogadja el. A csoport 3 évre megválasztott elnöke – aki folytatólagosan legfeljebb egy alkalommal választható újra – teljes jogú tagja az Elnökségnek. A területi csoport a működési rendjét maga határozza meg.

A tisztségviselőkre vonatkozó közös szabályok

8.

8.1 Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság és Etikai Bizottság tagjai az Egyesület tisztségviselői. Az Egyesület tagjai az Egyesületben egyidejűleg csak egy tisztséget tölthetnek be. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja. Tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozzák. Az Elökségi tag ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet tisztségviselő az,
– akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül,
– akit a foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt, amennyiben az Egyesület az ítéletben megjelölt tevékenységet folytat,
– aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll,
– akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.

8.2 A tisztségviselők választásakor a jelölteket háromtagú eseti jelölőbizottság terjeszti a Közgyűlés elé. A jelölőbizottság tagjaira az elnök tesz javaslatot. Javaslatát a tagoknak körlevélben a Közgyűlés előtt legalább egy hónappal kell eljuttatnia, és a tagoknak ezt elektronikus levélben kell elfogadniuk vagy elutasítaniuk. A javaslatot a körlevélre válaszolók egyszerű többségével elfogadottnak vagy elutasítottnak kell tekinteni. Elutasítás esetén az elnök 8 napon belül újabb bizottságra tesz javaslatot. A jelölőbizottság csak azokat a jelölteket terjesztheti elő, akik előzőleg nyilatkoztak a jelölés elfogadásáról. Egy-egy helyre általában legalább 2 jelöltet kell állítani. A Közgyűlésen a jelölőbizottság vagy bármely jelen levő tag kiegészítő helyi jelölést tehet, függetlenül attól, hogy előzőleg a jelölőbizottság tudott-e minden helyre legalább 2 jelöltet állítani. Az így jelölt tag akkor kerülhet fel a jelöltek listájára, ha jelen van, a jelölést elfogadja, és a listára való felvételével a jelenlevők egyharmada nyílt szavazáson egyetért. Ha egy helyre a jelölőbizottság nem tudott legalább két jelöltet jelölni, akkor a levezető elnöknek fel kell szólítania a jelenlevőket a fent említett helyi jelölésre. Ha ez a felszólítás sem vezet további jelölt állítására, a választást egy jelölttel is le kell folytatni. Ugyanazokra a tisztségekre történt többes jelölés esetén azok a szavazólapok érvényesek, amelyeken a megszavazott jelöltek száma nem haladja meg a választandó személyek számát. A jelöltek a kapott érvényes szavazatok számának sorrendjében tekintendők megválasztottnak. Szavazategyenlőség esetén az érintettekre vonatkozóan újabb szavazási fordulót kell tartani.

8.3 A tisztségviselők megválasztásakor lehetőleg úgy kell eljárni a folyamatosság érdekében, hogy minden tisztújításkor minden testületben legyen újraválasztott tag. Egy tisztségviselő azonban folyamatosan legfeljebb két egymást követő ciklusban töltheti be ugyanazt az egyesületi tisztséget.

8.4 A tisztségviselők az Egyesület vezetését gondosan, az Egyesület érdekeivel összhangban kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, a Közgyűlés által hozott határozatok vagy kötelességük vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

8.5 A tisztségviselő megbízatása megszűnik a megbízás időtartamának lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

8.6 A tisztségviselő visszahívható, ha feladatát három hónapot meghaladóan egyáltalán nem vagy nem megfelelően látja el. A tisztségviselő visszahívása a megválasztásával azonos eljárás szerint történik. A visszahívást az Elnökség, a Felügyelőbizottság, az Etikai Bizottság vagy a tagok egynegyede kezdeményezheti. Ha egy tisztségviselő fél évnél nem hosszabb ideig akadályoztatva lesz, helyére a megválasztottpóttag lép.

8.7 A tisztségviselő az Egyesület elnökségéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat tisztségéről. Ha azonban az Egyesület működőképessége megkívánja, és a tisztségviselő képes munkáját folytatni, a lemondás csak annak bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá, kivéve, ha a Közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról, illetve kijelöléséről már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában és az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

8.8 Az Egyesület tisztségviselői tisztségüket díjazás nélkül látják el.

Az Elnökség

9.

9.1. Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. A Közgyűlés 3 éves időtartamra titkos szavazással választja meg az Elnökség 5 tagját. Ez az 5 tag az elnök, az alelnök, a titkár és további két tag. Egy póttagot is meg kell választani, aki az Elnökség valamely tagjának tartós akadályoztatása esetén helyébe lép. A választás lépcsőzetesen történik: először az elnököt, majd az alelnököt, a titkárt, végül a két további tagot és a póttagot kell megválasztani. Az Elnökség a területi csoportok elnökeivel 8 főre kibővül, és létszáma a területi csoportokban lezajló választásokkal lesz teljes.

9.2. Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely – jogszabály vagy Alapszabály rendelkezései szerint – nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség feladata
– az Egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
– a közgyűlések előkészítése és összehívása,
– a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése,
– az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása, részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,
– a tagfelvételről szóló döntések, a tagság nyilvántartása,
– az éves költségvetés elkészítése és annak közgyűlés elé terjesztése,
– az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
– az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
– az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele,
– döntés mindazon egyéb kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy Alapszabály a hatáskörébe utalt.
Az Elnökség a tevékenységéről, döntéseiről, intézkedéseiről a Közgyűlésnek köteles írásbeli beszámolót készíteni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásainak megfelelően, és véleményezésre a Közgyűlés előtt legalább 8 nappal a Felügyelőbizottságnak megküldeni.

9.3 Az Elnökség programjavaslatait a közgyűlés, illetve két közgyűlés között a tagság internetes fóruma vitatja meg.

9.4 Az Egyesületet terhelő kötelezettségek vállalásáról és az Egyesületet megillető jogok szerzéséről – beszámolási kötelezettség és a Felügyelőbizottság tájékoztatása mellett – az Elnökség dönt.

9.5 Az elnök jog- és feladatkörébe tartozik az Egyesület önálló képviselete, az Elnökség üléseinek összehívása, a döntések nyilvánosságának, az érintettekkel való közlésének és az iratbetekintés jogának biztosítása. Az elnök akadályoztatása esetén az Elnökséget az alelnök és a titkár együttesen hívják össze. Az Elnökséget bármely két elnökségi tag kívánságára össze kell hívni; az összehívás két hetet meghaladó elmaradása esetén a titkárnak kell intézkednie.

9.6 Az elnök akadályoztatása esetén meghatalmazással jogkörét az alelnökre ruházza át, azzal a megkötéssel, hogy az Egyesület képviseletét csak a titkárral együtt láthatja el.

9.7 A titkár felelős az Egyesület iratainak, bevételi és kiadási bizonylatainak, az Egyesület elektronikus levelező és nyilvántartási rendszerének kezeléséért, a tagfelvételek adminisztrációjáért, és a 9.6 pontban írtak szerint – meghatalmazás alapján – az alelnökkel együtt gyakorolhatja az egyesület képviseletét.

9.8 Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, de az elnök bárkit meghívhat azokra tanácskozási joggal. Ha az elnök az Elnökségen kívülről kér fel szóvivőt, ő állandó meghívott lesz. Az ülésre meg kell hívni tanácskozási joggal a Felügyelőbizottság elnökét is, aki a Felügyelőbizottság bármely tagjával képviseltetheti magát. Az Elnökség szükség szerint – de évente legalább kétszer – tart ülést. Az Elnökség ülésére az elnök minden elnökségi és tanácskozási jogú tagot legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval elsődlegesenaz Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok az álláspontjukat előzetesen kialakíthassák.

9.9 Az Elnökség határozatképes, ha – szavazati jogában nem korlátozott – tagjainak többsége jelen van. Határozatait az Elnökség általában egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Személyi kérdésekben a szavazást titkosan, a 6.3 ponttal összhangban kell lebonyolítani.

9.10 A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
– akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít,
– akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
– aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
– akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a testületnek nem tagja,
– aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy,
– aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

9.11 Az Elnökség a határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghoztalát követő 8 napon belül írásban is közli.
Az Elnökség egyebekben maga határozza meg működési rendjét, munkamegosztását.

A Felügyelő Bizottság

10.

10.1 Az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzését 3 tagból álló Felügyelőbizottság végzi. A Felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés a kiküldött eseti jelölőbizottság javaslata alapján titkos szavazással választja. Választáskor egy póttagot is meg kell választani, aki a Bizottság valamely tagjának tartós akadályoztatása esetén helyébe lép. A javaslatnak legalább 6 tagot kell tartalmaznia. A Felügyelőbizottság megbízatása 3 évre szól.

10.2 A Felügyelőbizottság testületként jár el, tagjai sorából elnököt (az elnök tartós távolléte esetére elnökhelyettest is) választ. A tartós akadályoztatást az érintett tag írásban köteles az elnöknek bejelenteni.

10.3 A Felügyelőbizottság írásbeli jelentést készít a Közgyűlés részére a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti elnökségi beszámolóról.

10.4 Munkájához a Felügyelőbizottság bármely tisztségviselőtől jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá megvizsgálhatja az Egyesület könyveit és iratait, szükség esetén szakértőt kérhet fel, akinek a díjazása az Egyesületet terheli.

10.5 A Felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet (a Közgyűlést vagy az Elnökséget) tájékoztatni, és annak 30 napon belüli összehívását kezdeményezni, ha tudomást szerez arról, hogy az Egyesület működése során olyan szabálytalanság vagy az Egyesület érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása vagy enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé. Ha ez a határidőn belül nem történik meg, a vezető szerv összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult. Ha a vezető szerv a szabályszerű működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles tizenöt munkanapon belüli időpontra összehívni a Közgyűlést.

10.6 A Felügyelőbizottság ülése határozatképes, ha minden (tartós távollét esetén két) tagja jelen van. A Bizottság elnökének távollétében a Bizottság nem hozhat érvényes határozatot. Határozathozatal során szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

10.7 A Felügyelőbizottság tagjai e minőségükben személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelőbizottság tagjait az Egyesület tagjai nem utasíthatják eljárásra, de bejelentést tehetnek, ha a Felügyelőbizottság hatáskörébe tartozó tény jutott tudomásukra.

10.8 A Felügyelőbizottság üléseit elnöke hívja össze és vezeti. Ülés összehívását – az ok megjelölésével – a Felügyelőbizottság bármely tagja, valamint az Egyesület elnöke írásban kérheti a bizottság elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelőbizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a kérelmező maga jogosult az ülés összehívására.

10.9 A Felügyelőbizottság minden tagja köteles a bizottság többségi álláspontját képviselni, attól esetleg eltérő egyéni véleményét senkivel sem közölheti

10.10 A Felügyelőbizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

Az Etikai Bizottság

11.

11.1 Az Etikai Bizottságot, mely 3 tagból áll, a Közgyűlés választja 3 éves időtartamra a kiküldött eseti jelölőbizottság javaslata alapján. Választáskor egy póttagot is meg kell választani, aki a Bizottság valamely tagjának tartós akadályoztatása esetén helyébe lép. A javaslatnak legalább hat nevet kell tartalmaznia. A megválasztott három tag maga közül elnököt (az elnök tartós távolléte esetére alelnököt is) választ. Az Etikai Bizottság testületként jár el. Az Etikai Bizottság határozatképes, ha legalább két tagja jelen van. A tartós távollétet az elnöknek (illetve az alelnöknek) írásban kell bejelenteni és indokolni.

11.2 Az Etikai Bizottság az Egyesület bármely tagja által az Elnökséghez bármely tag ellen írásban benyújtott vétségi panaszt az Elnökségtől átveszi, az érintettet meghallgatja, a panaszban közölt és az érintett által előadott tényeket megvizsgálja, majd írásbeli javaslatot tesz az Elnökségnek az intézkedésre. Az Elnökség az ügyben határozatot hoz, amelyet az érintett tag(ok)nak kézbesít. A határozat lehet felmentő vagy elmarasztaló. Az Elnökség elmarasztaló határozata ellen az érintettek bármelyike fellebbezéssel fordulhat a Közgyűléshez.

11.3 Az Etikai Bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott bizalmas adatokat, körülményeket titokban tartani, beleértve a Bizottság álláspontjának kialakítása során megismert véleményeket.

Az Egyesület működésének dokumentálása

12.

12.1 A Közgyűlés és az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvet a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két tag hitelesíti.

12.2 A titkár gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések naprakész nyilvántartásáról, amelyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya.

12.3 Az elnök a Közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek valamely meghatározott tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, vagy valamely meghatározott harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érintenek, a döntés meghozatalától számított 30 napon belül az érintettel írásban közli. Egyebekben az Elnökség és a Közgyűlés határozatait elektronikus körlevélben kell a tagság tudomására hozni.

12.4 Elektronikus körlevél formájában kell nyilvánosságra hozni az Egyesület működéséről és pénzügyeiről szóló elnökségi beszámolókat is.

12.5 Az Elnökség az Egyesület tagjaira vonatkozó adatokat köteles bizalmasan kezelni.

12.6 Az Egyesület azon tagjai, akiknek nem áll rendelkezésére elektronikus levelezési rendszer, írásban kérhetik, hogy a nekik szóló leveleket postán kézbesítsék.

12.7 Az Egyesület iratait az Egyesület székhelyén kell tárolni, és öt évig megőrizni. Felelős: a titkár.

12.8 Az Egyesület irataiba az Elnökség tagjai és az általuk írásban adott eseti engedély alapján az Egyesület tagjai tekinthetnek be. Ezen túlmenően az elnök köteles jogszabály által felhatalmazott bármely szerv által írásban kért iratbetekintést a jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőn belül biztosítani.

Az Egyesület képviselete

13.

13.1 Az Egyesület képviseletére az elnök önállóan jogosult, azaz a képviseleti jog gyakorlásának módja önálló, a képviseleti jog terjedelme: általános. Az elnök akadályoztatása esetén az alelnök és a titkár -az elnök meghatalmazása alapján -együtt jogosult. Az elnök konkrét ügyekben képviselettel bízhatja meg írásban az Egyesület bármely tagját is. Ha az elnök vagy az Elnökség szükségesnek tart az Egyesület nevében nyilatkozatot közzétenni a médiában, akkor erről a szándékáról körlevélben ki kell kérnie az összes tag véleményét, közölve a nyilatkozat javasolt szövegét. A nyilatozat a 6.10. pontban rögzített szabályok szerint válik az Egyesület nyilatkozatává. Az Elnökség azonban a maga nevében is nyilatkozhat, ha nem tartja szükségesnek vagy idő híján lehetségesnek a tagság véleményének kikérését.

13.2 Az elnök önállóan, az alelnök és a titkár – meghatalmazás alapján – együttesen jogosult az Egyesület bankszámlája felett rendelkezni. Az Elnök rajtuk kívül jogosult meghatalmazással további személyek számára megadni az Egyesület bankszámlájához való hozzáférés jogát, de átutalni, készpénzt felvenni mindig csak két személy együttes lépése alapján lehetséges, akik közül az egyik az elnök, az alelnök és a titkár valamelyike. A számlába betekinthet a könyvelő és az adminisztratív segítő is.

Az Egyesület vállalkozási tevékenysége

14.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

Vegyes rendelkezések

15.

15.1 Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, anyagi támogatást pártoknak nem nyújthat és anyagi támogatást nem fogadhat el ilyenektől.

15.2 Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jött létre. Az Egyesület felett a Fővárosi Főügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést.

15.3 Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha tagjai kimondják a megszűnését, vagy arra jogosult szerv megszünteti, feltéve, ha az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli. Ezen általános eseteken túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha megvalósította célját, vagy céljainak megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy ha az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban az Egyesület céljaival megegyező, vagy hasonló cél megvalósítására létrejött Batthyány Alapítványnak (1067 Budapest, Eötvös utca 24.) kell átadni. A fennmaradó vagyonról, a vagyon átadásáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatban rendelkezik, szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra. Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületre válhat szét.

15.4 A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ec.tv.), a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cb.tv.) valamint a mindenkori hatályos törvényes és jogszabályi renelkezések az irányadók.

Kelt Budapest, 2016. június 11. napján.

 

az Egyesület képviseletében:

 

Dr. Náray-Szabó Gábor

az Egyesület elnöke