Professzorok Batthyány köre
Professzorok Batthyány köre
Professzorok Batthyány köre
Professzorok Batthyány köre
Professzorok Batthyány köre

PBK @ Tusványos 2023

A Professzorok Batthyány Körét 2023-ban az elnök, Kollár Lajos, az alelnök, Biró Tamás, továbbá Visy Zsolt elnökségi tag, valamint Szarka László az Energia munkacsoport vezetője és Balásházy Imre a Családpolitikai munkacsoport elnöke egy-egy 20-25 perces előadással képviselte, július 20-án, csütörtökön 11:00-től a Mikó Imre sátorban. A Tusványosi programok (a név a korábbi Bálványosi Szabadegyetem és a Tusnádfürdői helyszín összeolvadásából keletkezett) sátrak köré szerveződnek. Párhuzamosan akár 20-30 program is folyhat, ezeket egy letölthető telefonos applikáción is lehetett követni, helyszínre mutató térképpel egyetemben.

 

A Mikó Imre sátorban meleg volt ugyan, bár kint csak 25 fok volt, bent a szellőzés elégtelensége miatt 35-40, de a lelkes hallgatóság megtöltötte az ülőhelyeket, sőt néhányan álltak is pár percig, mielőtt tovább mentek, más programokba belekóstolni. A miskolci CÖF tagjai közül 15-20-an voltak jelen a hallgatóságban, Szili Katalin is bekukkantott, s ott volt – külön szervezett utazással – Náray Szabó Gábor, a PBK korábbi elnöke is.

Kezdő előadásként Kollár Lajos ismertette a PBK-t, céljainkat, tevékenységünket, kapcsolatainkat más civil szervezetekkel. Másodikként Balásházy Imre beszélt a demográfiai válság OECD országokban jellemző megoldási kísérleteiről és e válság leggyakrabban hallható okairól, amelyek egyike sem lehet alapvető ok. Az igazi ok, hogy hosszú évtizedek óta intenzív harc folyik a házasság intézménye ellen, amelyet kulturális marxista ideológusaik szexuális forradalomnak neveztek el, e szexuális világháború egyik negatív következménye a demográfiai válság. Ahogy terjedt országról országra e pusztítás, úgy jelentek meg a család körüli negatív tünetek és érthetően ezek közül az egyik a kevesebb gyermekszám. Harmadik volt Biró Tamás előadása az entrópiáról, a fizika egyik alapfogalmáról, ami az iparosodási forradalom közepén keletkezett (1862-ben), de mára már erős mémmé (terjedő-szaporodó fogalommá) vált az interneten, karöltve a komplexitás szóval. Az előadó megkísérelte az entrópiafogalomnak a rend-rendetlenség dichotómián túlmutató jelentőségét felvázolni, s kortárs alkalmazásait a mesterséges intelligencia, valamint a gazdasági-társadalmai egyenlőtlenségek kutatása területén megemlíteni. Negyedik előadásunk Szarka László prezentálásában a klímahisztéria elleni szellemi védőoltás szerepére vállalkozott, bízvást nem kevés sikerrel.

Végül (de nem utolsósorban) a Római Birodalom Dacia Provincia limes-ének friss kutatási eredményeiről számolt be ötödik előadónk, Visy Zsolt. Ez a vonal másutt húzódott Erdélyben, mint azt a román szakértők korábban elképzelték. Rámutatott arra a téves nézetre, miszerint Olténiában az Olttól jóval keletebbre húzódott volna a tartomány határa. A limes egésze egyébként aspirál a világörökség részévé válni, bár ezt csak külön-külön nemzeti kérelmek alapján lehet megtenni. A daciai limes világörökségi nevezéséről az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2024-ben hozza meg a döntését. Magyarország eddig kétszer visszavonta ezt a kérelmét, talán azért, mert szigorú korlátozásokkal járna a szállodai és az ipari fejlesztés terén.

Aznap délután és másnap belekóstoltunk más programokba, véletlen mintavételezés alapon. Jómagam főleg pódium-vitákba hallgattam bele: az energia jövőjéről (ez alatt a jövő évet értették a színpadon beszélgető Lantos Csaba miniszter és 3 szakértő); az energia és biztonság kérdéseiről, ez utóbbit Nógrády György dominálta immár megszokott szellemességével a közelgő világ-vég-katasztrófa fényében. Egy beszélgetés Bayer Zsolt részvételével komolyan fontolgatta a Huxit (Magyarország EU-ból való kilépése) kérdését, majd félkomolyan azzal vették le a napirendről, hogy „minek, szétesik magától” 7-8 éven belül. Ezeket a bonmot-kat a pillanat varázsa szüli, szerintem már jövőre sem lehet pontosan, számszerűen számonkérni ezeket.

A Zöld átmenet és energiabiztonság szekcióban Steiner Attila államtitkár – Szarka László hozzászólására adott – válaszából bebizonyosodott, hogy érdemben ismeri az energia-munkacsoport “Mennyi? Mi mennyi?” c. tanulmányát. Tisztában van vele, hogy az energiamegtérülési mutatóban az Európai Unió visszalépést erőltet, de „a jelenlegi finanszírozási környezettől nem tartják lehetségesnek az elrugaszkodást”.

Orbán Viktor beszédét már internetes közvetítéssel hallgattuk a hosszú hazaúton, ezt mindenki utólag is meghallgathatja – megnézheti a YouTube-on. Szellemes, találó, elegáns, nem megnyugtató, de a végén a reménynek is hangot adó, a tőle már megszokott professzionalitással megszerkesztett, s ugyanakkor spontaneitást tükröző beszéd volt. Ezt persze mindenki maga is értékelheti. Későn derült ki, hogy a PBK kaphatott volna ülőhelyet az első sorban a beszéd alatt – jövőre talán már úgy kell tervezni a részvételünket, hogy ezzel a lehetőséggel is élhessünk.

július 26.

Kollár Lajos, Biró Tamás Sándor, Balásházy Imre, Szarka László, Visy Zsolt

Előző olvasása

„Böll közlegény megmentése” – filmbemutató 2023. június 8-án

Következő olvasása

Hollósi-Laczkó Ilona címerkiállítása Ópusztaszeren